Jeremy’s IT Lab lecture video:

Day 15 - Subnetting (3)

Practical Networking’s Subnetting Mastery playlist


Fixed-Length Subnet Masks (FLSM)

5. FLSM - PracNet Subnet Guide

PracNet Subnet Guide - FLSM

Practical Networking’s Subnetting Mastery playlist


PracNet Subnetting - Fixed-Length Subnet Mask (FLSM)

There are two types of questions for FLSM (Fixed-Length Subnet Masks), where you’ll be provided with two key pieces of information and you’ll have to solve for the third (As seen in the photos)

The best and easiest way to solve these questions would be to use the 2N table and the cheat sheet.

0.2. Cheat Sheet & N Table Image

Link to original


Two Question Types

There are two types of questions usually, being:

Question Type 1:

If you start with /y, what size sub-network would you need to create X sub-networks?

  • /y is the given Subnet size.

  • X is the amount of subnets we need to create.

    In this type of question you’d have to look through the sub-networks table for X, and figure out the N in order to ADD it on top of /y

Example 1:

  • Ex: If you start with a /18, what size sub-network would you need to create 100 sub-networks?
    • For this question, you look for an N value which could contain 100 sub-networks. 100 specifically is not possible, so we’ll choose the next possible value which is 128 sub-networks, and the N value for 128 sub-networks is equal to 7.
    • So, in order to get our sub-network size, we’ll add the given /18 and N value of 7 together to get /25 and that’s the answer to the question.
      • Equation: (/18 + 7 = /25)

Example 2:

  • Ex. If you start with a /19, what size sub-network would you need to create 100 sub-networks?
    • For this question, you look for an N value which could contain 100 sub-networks. 100 specifically is not possible, so we’ll choose the next possible value which is 128 sub-networks, and the N value for 128 sub-networks is equal to 7.
    • So, in order to get our sub-network size, we’ll add the given /19 and N value of 7 together to get /26 and that’s the answer to the question.
      • Equation: (/19 + 7 = /26)

Example 3:

  • Ex. If you start with a /20, what size sub-network would you need to create 200 sub-networks?
    • For this question, you look for an N value which could contain 200 sub-networks. 200 specifically is not possible, so we’ll choose the next possible value which is 256 sub-networks, and the N value for 256 sub-networks is equal to 8.
    • So, in order to get our sub-network size, we’ll add the given /20 and N value of 8 together to get /28 and that’s the answer to the question.
      • Equation: (/20 + 8 = /28)

Example 4:

  • Ex. If you start with a /12, what size sub-network would you need to create 15 sub-networks?
    • For this question, you look for an N value which could contain 15 sub-networks. 15 specifically is not possible, so we’ll choose the next possible value which is 16 sub-networks, and the N value for 16 sub-networks is equal to 4.
    • So, in order to get our sub-network size, we’ll add the given /12 and N value of 4 together to get /16 and that’s the answer to the question.
      • Equation: (/12 + 4 = /16)

Example 5:

  • Ex. If you start with a /10, what size sub-network would you need to create 500 sub-networks?
    • For this question, you look for an N value which could contain 500 sub-networks. 500 specifically is not possible, so we’ll choose the next possible value which is 512 sub-networks, and the N value for 500 sub-networks is equal to 9.
    • So, in order to get our sub-network size, we’ll add the given /10 and N value of 9 together to get /19 and that’s the answer to the question.
      • Equation: (/10 + 9 = /19)


Question Type 2:

  • If you start with a /y, how many sub-networks could you create that contain X IP addresses?
  • Also comes as: If you start with a /y, how many sub-networks could you create that were each /X?
  • /y is the given Subnet size.

  • X is the amount of IP addresses.

  • In this one you’ll have to reference the Practical Networking guide cheat sheet to figure out the sub-network size by looking at our X, after we find it, we need to SUBTRACT it, using the formula: subnetworkSize - /y.

    • The result of our subtraction will be the N value, from there we check the sub-network table to find the amount of sub-networks.

( Type 1) Example 1:

  • Ex. If you start with a /20, how many sub-networks could you create that could contain 50 IP addresses?
    • In this question, we need a sub-network size that would be able to fit 50 IP addresses. By looking at the cheat sheet we’ll find that it’s /26 which can contain 64 IP addresses.
    • Next step is to do the subtraction. The equation will be /26 - /20 resulting in 6. Great, that’s our N value.
    • Now, we look at our N Values table for N value: 6 and we find that 26 = 64
    • Therefore, we can have 64 sub-networks that could contain 50 IP addresses each.

( Type 1) Example 2:

  • Ex. If you start with a /21, how many sub-networks could you create that could contain 50 IP addresses?
    • In this question, we need a sub-network size that would be able to fit 50 IP addresses. By looking at the cheat sheet we’ll find that it’s /26 which can contain 64 IP addresses.
    • Next step is to do the subtraction. The equation will be /26 - /21 resulting in 5. Great, that’s our N value.
    • Now, we look at our N Values table for N value: 5 and we find that 25 = 32
    • Therefore, we can have 32 sub-networks that could contain 50 IP addresses each.

( Type 1) Example 3:

  • Ex. If you start with a /22, how many sub-networks could you create that could contain 50 IP addresses?
    • In this question, we need a sub-network size that would be able to fit 50 IP addresses. By looking at the cheat sheet we’ll find that it’s /26 which can contain 64 IP addresses.
    • Next step is to do the subtraction. The equation will be /26 - /22 resulting in 4. Great, that’s our N value.
    • Now, we look at our N Values table for N value: 4 and we find that 24 = 16
    • Therefore, we can have 16 sub-networks that could contain 50 IP addresses each.

( Type 2) Example 4:

  • Ex. If you start with a /22, how many sub-networks could you create that were each /30?
    • In this question, our goal is to figure out the N value, as we’ll use it to find the number of sub-networks we can create.
    • We achieve this by taking our starting size of /22 and subtracting it from /30. This will give us an N value of 8.
      • Equation: (/30 - /22 = 8)
    • Now, we look at our N Values table for N value: 8 and we find that 28 = 256.
    • Therefore, we can make a total of 256 sub-networks.

( Type 2) Example 5:

  • Ex. If you start with a /10, how many sub-networks could you create that were each /16?
    • In this question, our goal is to figure out the N value, as we’ll use it to find the number of sub-networks we can create.
    • We achieve this by taking our starting size of /10 and subtracting it from /16. This will give us an N value of 6.
      • Equation: (/16 - /10 = 6)
    • Now, we look at our N Values table for N value: 6 and we find that 26 = 64.
    • Therefore, we can make a total of 64 sub-networks.
Link to original


Variable-Length Subnet Masks (VLSM)

6. VLSM - PracNet Subnet Guide

PracNet Subnet Guide - VLSM

Practical Networking’s Subnetting Mastery playlist


PracNet Subnetting - VLSM (Variable-Length Subnet Masks)

FLSM (Fixed-Length Subnet Masks)

  • Up until now, we’ve been using FLSM (Fixed-Length Subnet Masks) to subnet our networks.
    • This means that all of the subnets use the same prefix length.
    • (ie. subnetting a class C network into 4 subnets using /26).

VLSM (Variable-Length Subnet Masks)

  • VLSM (Variable-Length Subnet Masks) is where you make subnets of different (variable) sizes, in order to use your network addresses more efficiently.

VLSM Steps (Through PracNet)

  1. Determine required sub-network sizes.
  2. Allocate IP blocks from largest to smallest (IP blocks is referring to the subnets that we’ve got).
PracNet’s Question and Answer
  • PracNet solved R2’s subnet sizes inefficiently on purpose, in order to teach us how to use VLSM.
  • R3’s subnet sizes were solved following steps 1 & 2.
  • The point-to-point connection between R1-R2 & R1-R3 was solved using /31, as it allows for 2 addresses if we don’t allocate a Network Address and Broadcast Address, however, /30 would work as well. (According to Jeremy, it’s recommended to use /30 in the exam.)

VLSM Steps (Through Jeremy’s IT Lab)

Despite the steps being a bit different, it’s still the same concept and VLSM is done the same way.

  1. Assign the largest subnet at the start of the address space.
  2. Assign the second-largest subnet after it.
  3. Repeat the process until all subnets have been assigned.
Jeremy’s Question and Answer

My solution of the question in Inkodo:

  • Additionally, I calculated the following variables in each subnet:
    1. Network Address
    2. Broadcast Address
    3. First Possible Address
    4. Last Possible Address
    5. Number of Usable Hosts
My solution
Link to original

Jeremy’s IT Lab előadás videó:

15. Nap - Alhálózat-számítás (3) (Subnetting)

Practical Networking Subnetting Mastery lejátszási lista


Fix Hosszúságú Alhálózati Maszkok (FLSM)

5. FLSM - PracNet Subnet Útmutató

PracNet Subnet Útmutató - FLSM

Practical Networking Subnetting Mastery lejátszási lista


PracNet Alhálózat-számítás - Fix Hosszúságú Alhálózati Maszk (FLSM)

Az FLSM (Fixed-Length Subnet Masks) témakörben alapvetően kétféle kérdéstípus létezik, ahol két kulcsfontosságú információt adnak meg, és a harmadikat kell kiszámolnod (amint a képeken is látható).

A legkönnyebb és leggyorsabb módszer ezen kérdések megoldására a 2N táblázat és a cheat sheet használata.

0.2. Cheat Sheet & N Táblázat Kép

Ugrás az eredetihez


Két Kérdéstípus

Általában kétféle feladattípussal találkozunk:

1. Kérdéstípus:

Ha /y prefixszel indulsz, mekkora sub-network méretre lenne szükséged X darab alhálózat létrehozásához?

  • A /y a megadott Subnet méret.

  • Az X a létrehozandó alhálózatok száma.

    Ebben a kérdéstípusban megkeresed az X-et a sub-networks táblázatban, meghatározod az N értéket, majd ezt HOZZÁADOD a /y-hoz.

1. Példa:

  • Példa: Ha /18-cal indulsz, mekkora alhálózat-méretre (sub-network size) lenne szükséged 100 alhálózat létrehozásához?
    • Ebben a feladatban olyan N értéket keresünk, amely képes befogadni 100 alhálózatot. Pontosan 100 nem lehetséges, ezért a következő lehetséges értéket választjuk, ami a 128 alhálózat, a 128 alhálózathoz tartozó N érték pedig 7.
    • Így az alhálózat méretének (sub-network size) megkapásához összeadjuk a megadott /18-at és a 7-es N értéket, így /25-öt kapunk, ami a kérdésre adott válasz.
      • Egyenlet: (/18 + 7 = /25)

2. Példa:

  • Példa: Ha /19-cel indulsz, mekkora sub-network méretre van szükséged 100 alhálózat létrehozásához?
    • Olyan N értéket keresünk, ami befogad 100 alhálózatot. A következő lehetséges érték a 128 alhálózat, amelyhez tartozó N érték 7.
    • A megadott /19 és a 7-es N érték összeadásával megkapjuk a /26-ot, ami a válasz.
      • Egyenlet: (/19 + 7 = /26)

3. Példa:

  • Példa: Ha /20-szal indulsz, mekkora sub-network méretre van szükséged 200 alhálózat létrehozásához?
    • Olyan N értéket keresünk, ami tartalmazhat 200 alhálózatot. A legközelebbi lehetséges érték a 256 alhálózat, amelynek N értéke 8.
    • A /20 és a 8 összege /28, ez a helyes válasz.
      • Egyenlet: (/20 + 8 = /28)

4. Példa:

  • Példa: Ha /12-vel indulsz, mekkora sub-network méretre van szükséged 15 alhálózat létrehozásához?
    • Olyan N értéket keresünk, ami tartalmazhat 15 alhálózatot. A legközelebbi lehetséges érték a 16 alhálózat, amelynek N értéke 4.
    • A /12 és a 4 összege /16, ez a válasz.
      • Egyenlet: (/12 + 4 = /16)

5. Példa:

  • Példa: Ha /10-zel indulsz, mekkora sub-network méretre van szükséged 500 alhálózat létrehozásához?
    • Olyan N értéket keresünk, ami tartalmazhat 500 alhálózatot. A legközelebbi lehetséges érték az 512 alhálózat, amelynek N értéke 9.
    • A /10 és a 9 összege /19, ez a válasz.
      • Egyenlet: (/10 + 9 = /19)


2. Kérdéstípus:

  • Ha /y prefixszel indulsz, hány darab alhálózatot tudsz létrehozni, amely X darab IP-címet tartalmaz?
  • Előfordulhat így is: Ha /y prefixszel indulsz, hány alhálózatot hozhatsz létre, amelyek mindegyike /X prefixű?
  • A /y a megadott Subnet méret.

  • Az X az IP-címek száma.

  • Ebben az esetben a Practical Networking cheat sheet alapján határozzuk meg az X-hez tartozó sub-network méretet, majd KIVONJUK a kiinduló prefixből az alábbi képlettel: subnetworkSize - /y.

    • A kivonás eredménye lesz az N érték, amelyből a sub-network táblázatban megkeressük az alhálózatok számát.

( 1. Típus) 1. Példa:

  • Példa: Ha /20-szal indulsz, hány olyan alhálózatot tudsz létrehozni, amely 50 darab IP-címet tartalmaz?
    • Ebben a feladatban olyan sub-network méretre van szükségünk, amely képes befogadni 50 IP-címet. A cheat sheet alapján ez a /26, ami 64 IP-címet tartalmazhat.
    • A következő lépés a kivonás: /26 - /20, ami 6-ot ad. Ez az N értékünk.
    • Most az N Values táblázatban megkeressük az N = 6-ot: 26 = 64.
    • Így 64 darab olyan alhálózatunk lehet, amely egyenként 50 IP-címet tartalmazhat.

( 1. Típus) 2. Példa:

  • Példa: Ha /21-gyel indulsz, hány olyan alhálózatot tudsz létrehozni, amely 50 darab IP-címet tartalmaz?
    • Olyan sub-network méretre van szükségünk, amely képes befogadni 50 IP-címet. A cheat sheet alapján ez a /26, ami 64 IP-címet tartalmaz.
    • A következő lépés a kivonás: /26 - /21 = 5. Ez az N érték.
    • Az N Values táblázatban N = 5-re: 25 = 32.
    • Így 32 darab alhálózatot kapunk, amelyek mindegyike tartalmazhat 50 IP-címet.

( 1. Típus) 3. Példa:

  • Példa: Ha /22-vel indulsz, hány olyan alhálózatot tudsz létrehozni, amely 50 darab IP-címet tartalmaz?
    • Olyan sub-network méretre van szükségünk, amely képes befogadni 50 IP-címet. A cheat sheet alapján ez a /26, ami 64 IP-címet tartalmaz.
    • A következő lépés a kivonás: /26 - /22 = 4. Ez az N érték.
    • Az N Values táblázatban N = 4-re: 24 = 16.
    • Így 16 darab alhálózatunk lehet, amelyek egyenként 50 IP-címet tartalmazhatnak.

( 2. Típus) 4. Példa:

  • Példa: Ha /22-vel indulsz, hány olyan alhálózatot tudsz létrehozni, amelyek mindegyike /30-as?
    • Célunk az N érték meghatározása, amivel megkapjuk a létrehozható alhálózatok számát.
    • Ezt úgy érjük el, hogy a kiindulási /22-t kivonjuk a /30-ból, így az N értéke 8 lesz.
      • Egyenlet: (/30 - /22 = 8)
    • Az N Values táblázatban N = 8-ra: 28 = 256.
    • Tehát összesen 256 alhálózatot hozhatunk létre.

( 2. Típus) 5. Példa:

  • Példa: Ha /10-zel indulsz, hány olyan alhálózatot tudsz létrehozni, amelyek mindegyike /16-os?
    • Célunk az N érték meghatározása a létrehozható alhálózatok számának megállapításához.
    • A kiindulási /10-et kivonjuk a /16-ból, így az N értéke 6 lesz.
      • Egyenlet: (/16 - /10 = 6)
    • Az N Values táblázatban N = 6-ra: 26 = 64.
    • Tehát összesen 64 alhálózatot hozhatunk létre.
Ugrás az eredetihez


Változó Hosszúságú Alhálózati Maszkok (VLSM)

6. VLSM - PracNet Subnet Útmutató

PracNet Subnet Útmutató - VLSM

Practical Networking Subnetting Mastery lejátszási lista


PracNet Alhálózat-számítás - VLSM (Variable-Length Subnet Masks)

FLSM (Fixed-Length Subnet Masks)

  • Eddig FLSM-et (Fixed-Length Subnet Masks) használtunk a hálózataink felosztására.
    • Ez azt jelenti, hogy minden alhálózat azonos prefixhosszt használ.
    • (pl. egy Class C hálózat felosztása 4 alhálózatra /26 használatával).

VLSM (Variable-Length Subnet Masks)

  • A VLSM (Variable-Length Subnet Masks) során különböző (változó) méretű alhálózatokat hozunk létre annak érdekében, hogy a hálózati címeket jóval hatékonyabban használjuk fel.

VLSM Lépések (PracNet szerint)

  1. Határozd meg a szükséges alhálózat-méreteket (sub-network sizes).
  2. Oszd ki az IP blokkokat a legnagyobbtól a legkisebbig (az IP blokkok a rendelkezésre álló alhálózatokra utalnak).
PracNet Kérdés és Válasz
  • A PracNet szándékosan nem hatékonyan oldotta meg az R2 alhálózat-méreteit, hogy bemutassa a VLSM szükségességét és használatát.
  • Az R3 alhálózat-méreteit az 1. és 2. lépés pontos követésével oldotta meg.
  • Az R1-R2 és R1-R3 közötti point-to-point kapcsolatot /31-gyel oldotta meg, mivel ez 2 címet biztosít, ha nem különítünk el dedikált Network Address-t és Broadcast Address-t. Ugyanakkor a /30 is működik (Jeremy szerint a vizsgán a /30 használata javasolt).

VLSM Lépések (Jeremy’s IT Lab szerint)

Bár a megfogalmazás némileg eltér, a koncepció ugyanaz, és a VLSM pontosan ugyanúgy működik.

  1. Rendeld a legnagyobb alhálózatot a címtér elejéhez.
  2. Rendeld a második legnagyobb alhálózatot utána.
  3. Ismételd a folyamatot, amíg az összes alhálózatot ki nem osztottad.
Jeremy Kérdése és Válasza

A feladat általam készített megoldása Inkodo-ban:

  • Továbbá minden alhálózatban kiszámítottam az alábbi változókat:
    1. Network Address (Hálózati Cím)
    2. Broadcast Address (Broadcast Cím)
    3. First Possible Address (Első használható cím)
    4. Last Possible Address (Utolsó használható cím)
    5. Number of Usable Hosts (Használható hostok száma)
Saját megoldás
Ugrás az eredetihez